2012. máj. 19.

» Az év dala. Eddig.
2012. máj. 19. 9:04 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

Igazából az év albumát is írhattam volna. Úgy örülök, hogy a Valtari inkább Jónsi & Alex hangulatú lett, merengős, visszhangos és párás, és nem olyan, mint a Með suð í eyrum við spilum endalaust.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 18.

» A PIM melletti utca
2012. máj. 18. 20:36 | írta: Glósóli | 2 komment

A Föld egyik legharmonikusabb pontja valószínűleg a PIM melletti utca, amely elhalad a Károlyi kert mellett, végül a Csendestől eloldalogva a Múzeum körútba fut. Itt valahogy olyan egész minden és én is olyan egész vagyok. Csak két percre, persze, míg komótosan rajta végighaladok, vagy míg egy erőszakosabb néni diszkréten le nem taszít a keskeny járdáról. Itt hallom önmagamat. Jó ég, meg kéne néznem annak az utcának a nevét.

Szeretem Budapestet, de Budapest kifáraszt. Budapest finoman súlyokat pakol a hátamra, ólommá nehezíti a vállam és összemaszatolja vonásaimat. Kellenek ezek az apró egyensúlyi pontok.

Még a Károlyi kertbe is jut belőle valami. Persze csak annyi, amennyit az otromba érettségizők és a kertészek meghagynak, amennyit nem fogócskáznak óvodások össze. De valami marad, valami, amiben meg lehet mártózni.

--------------

Ez pedig valami hasonló.

(Holnap írok erről az új EP-ről.)

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» David
2012. máj. 18. 20:33 | írta: Glósóli | bakancslista | csak a vésők cincogása

Új ponttal gazdagodott a bakancslistám:

Mindenképp szeretném egyszer, ha ez lehetséges, David Tennantet színpadon látni. Főleg persze a sokat dicsért Hamletjét, de igazából bármit, tényleg, bármit. Kíváncsi lennék rá, mit művel élőben.

 

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 17.

» Hömm
2012. máj. 17. 13:38 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

Amikor reggelire tegnapról maradt hideg pizzát eszel forró kávéval, már tudod, hogy megkezdődött megint az az irtóztató időszak.

Amikor hajnalban az imádott pizsamagatyámban és az FM Belfast pólómban ülve iszom a kávém a Doctor Who bögrémből, elég menőnek érzem magam. Mindez addig tart, amíg rá nem pillantok a vizsgarendemre.

---

Vannak vizsgaidőszak-zenéid? Amelyeket mindig ilyenkor hallgatsz? Nekem a Putumayo-válogatások ilyenek, no meg a Beirut és persze az FM Belfast. Nélkülük elszáradnék.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 16.

» Honey, you should see me in a crown
2012. máj. 16. 22:03 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

Ennek a címnek semmi köze a bejegyzéshez, csak iderendetlenkedte magát nekem, nem tudok vele mit kezdeni. Muszáj volt leírnom.


Azt hiszem, most értettem meg igazán az Orcas albumot. Itt érzem magamban, a bőrömön, mindenütt, ez vagyok én most, ez én vagyok. Mintha levegőt vennék, hosszú idő után először.

Az elválás, a búcsúzás, az elromlott és elveszett dolgok jobban megviselnek engem, mint a legtöbb embert. Te jó ég, már azon is ikészültem, hogy új polgári perrendtartást kellett vennem, annyira hozzám nőtt a régi. De hát hatálytalan szegény és darabjaira hullik lassan, nem ragaszkodhatok tovább hozzá. De mégis, mennyi helyen volt már velem, egyszer véletlenül beejtettem a fürdőkádba, hány szövegkiemelőt használtam hozzá el, hányszor forgattam kétségbeesve. Próbálom őt úgy kezelni (ó, bocsássatok meg ezért a hasonlatért most megint), mintha olyan lenne, mint a regenerálódott Doctor: a tartalom ugyanaz (vagy hasonló), csak a külseje más, újabb.
De ó, az elválás, búcsúzás és az összetörött dolgok mindig megviselnek. Lassan csak törmelék van, csak ócska, elromlott dolgok, a szájam sarkában ragadós mélabú, és én, a lomok őre. Semmi sem tűnik úgy, mintha rendben lenne.

 

Azt hiszem, most értettem meg igazán az Orcas albumot. Itt érzem magamban, a bőrömön, mindenütt, ez vagyok én most, ez én vagyok. Mintha levegőt vennék, hosszú idő után először.

--------------------------------------------------------------------------------------


Az elválás, a búcsúzás, az elromlott és elveszett dolgok jobban megviselnek engem, mint a legtöbb embert. Te jó ég, már azon is kikészültem, hogy új polgári perrendtartást kellett vennem, annyira hozzám nőtt a régi. De hát hatálytalan szegény és darabjaira is hullik lassan, nem ragaszkodhatok tovább hozzá. De mégis, mennyi helyen volt már velem, egyszer véletlenül beejtettem a fürdőkádba, hány szövegkiemelőt használtam hozzá el, hányszor forgattam kétségbeesve. Próbálom őt úgy kezelni (ó, bocsássatok meg ezért a hasonlatért most megint), mintha olyan lenne, mint a regenerálódott Doctor: a tartalom ugyanaz (vagy hasonló), csak a külseje más, újabb.

De ó, az elválás, búcsúzás és az összetörött dolgok mindig megviselnek. Lassan csak törmelék van, csak ócska, elromlott dolgok, a szájam sarkában ragadós mélabú, és én, a lomok őre. Semmi sem tűnik úgy, mintha rendben lenne.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 13.

» Amivel nem rendelkezem:
2012. máj. 13. 13:45 | írta: Glósóli | 7 komment

1, Többek között egy olyan, magával ragadó álommal, amely miatt félredobnék mindent, ami megérné, hogy küzdjek érte, még akkor is, ha csak én látom értelmét és senki más nem.*

Azért nem haladok semerre, mert nem is tudom, merre kéne menni.

2, Lelkesedéssel az előttem álló, pokolian nehéz két hónapra. Nem tudom, hogy fog ez így menni. A szörnyen féleknek és a ki fenét érdekelnek a szörnyű keveréke ez, amikor a jövőtől rettegve ülök le tanulni, mégis inkább kibámulok az ablakon.

3, Motivációval arra, hogy kitartsak.

 

*jó, persze az egyik álmom az, hogy a Doktor kísérője leszek a TARDIS-ban, de erre az álomra nem lehet egy életet építeni.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Hangulat eltalálva (just like everything the sounds would fade and fall apart)
2012. máj. 13. 8:50 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

It started with explosions, the sound of bombs in your heart

/Fatma Gultekin/

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 12.

» #1560
2012. máj. 12. 18:58 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

Mondani könnyebb, mint megtenni, letapogatni a körvonalait megjósolt viharnak. Most fojtogató az élet, most megmerevednek a falakon az árnyak, most megáll minden, csak a sóhajtás van, a vállakra nehezedő sóhajtás, minden fejben beteg, monoton, kattogó ritmus. Könnyebb most levegőt se venni, csak felnyomni terhét vállak mögé, sóhajtás alá, és nem tenni semmit, csak remélni, hogy a vihar majd megold mindent, majd elmossa a többnapos vágyakat, majd megfojtja a fejekben a különös, esőszagú kattogást.

Nincsenek választások, csak néhány kör, néhány előre megrajzolt körvonal: bezár, bezárul, körbeölel, összeér.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 9.

» A nap gife (wibbly-wobbly, timey-wimey stuff)
2012. máj. 9. 19:29 | írta: Glósóli | 2 komment

 

/A Doktorról dédelgetett illúzióimat egy kicsit megtépázta a Family of Blood rész. Érdemes lenne erről egy külön bejegyzést írni, de nem most. Azért titokban még mindig szerelmes vagyok belé valami gyerekesen rajongó módon. Mint mindenki./

/A Blink pedig a legjobb rész, amit sorozattól el tudok képzelni. Ez a Moffat egy zseni. Ez egy tökéletes, tökéletes munka./

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 8.

» Belevájt az arcába
2012. máj. 8. 22:07 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

"A fodrász a következő héten bonbonnal kínálta Adinát. Hajszálak ragadtak a bonbonokra, csiklandozták a nyelvét. Adina ki akarta köpni a hajszálakat, a fodrász azt mondta, azok tisztítják a torkot.

A bonbon csikorgott a foga alatt, Adina megkérdezte, mikor hal meg a férfi, aki kidobta a macskát. A fodrász egy egész marék bonbont tömött a szájába, amikor egy férfinak már annyi haját levágták, amennyi megtölt egy szorosan megtömött zsákot, felelte. Amikor a zsák súlya annyi, mint a férfié, a férfi meghal. Minden férfi haját egy zsákba töltöm, alaposan megtömöm, mondta a fodrász. Nem mérleggel mérem a hajat, hanem szemmértékkel. Tudom, mondta, kinek a fejéről mennyi hajat vágtam le évről évre. A szememmel érzem a súlyt, így nem tévedhetek. Ráfújt Adina nyakára.

A vendég, aki kidobta a macskát, még hétszer vagy nyolcszor fog eljönni, tette hozzá. Ezért nem szóltam semmit, pedig a macska azóta nem eszik. Nem akarok egy törzsvendéget másik fodrászhoz küldeni, a bizonytalanságba taszítani, amikor már csak néhány hajvágás van hátra. A fodrász szája sarkából elindult egy ránc, belevájt az arcába." (A róka volt a vadász)

Hát nem csodás? Ő végig ilyen. Borzongat, beleremegek Herta Müllerbe.

 

/mit olvasok? mit olvastam? 2012-es könyvlistám itt/

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Valami
2012. máj. 8. 21:06 | írta: Glósóli | 4 komment

Valami készül, és ez a valami hatalmas lesz.

A világom lassan apró darabjaira hullik, és én semmit sem teszek ellene. Az alapok rázkódnak, az alapok tűnnek lassan el, tompa fejfájással járom az utcákat és mélyen az emberek szemébe nézek.

Van egy pont a hátamban, ott gyűlik össze minden fájdalom. Van ott egy pont, a tizennégyes villamos korlátján szoktam magamnak kiropogtatni. Magamnak kiropogtatom a gondolataimat, és nevetésem hisztérikusan csattan könyvtárakban, csöndes termekben. Csak ezek a könyvek, ó, ezek a könyvek segítenek cipelni valamit, miért most vesznek engem ezek körbe hirtelen, ki tudja. Nincs rendszer, nincs megoldás, nincs semmi, csak bor és kenyér, ki tudja, miért, de az mindig, vizsgálgató szemek, aludni velük, élni velük, hazudni őket.

Valami baj van.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Album reggelre (One Little Plane - Into the Trees)
2012. máj. 8. 9:06 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 7.

» Keep calm
2012. máj. 7. 8:18 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

 

Három jó okom is van arra, hogy ezzel a jelenettel kezdjem. Az első az, hogy tökéletesen imádom ezt a sorozatot és ezt a két embert (hmm, vajon milyen lesz Martin Bilbónak?). Aztán meg végig ez járt az eszemben, amikor ma hazaestem, és nagyjából úgy nézhettem ki a villamoson, mint valami homeless guy. Ráadásul ez a hétvége a többihez képest valóban unalmas is volt. Ezzel az úttal azt nyertem, hogy:

- kerestem egy kis pénzt

- kiolvastam kétszer Erlend Loe Naiv. Szuper. című könyvét

- egy igen jót és tanulságosat beszélgettem egy lánnyal

- kiélhettem szenvedélyemet a sínek melletti automatákban (erről majd később bővebben)

- adtam álnéven egy interjút (ne is kérdezzétek)

- rájöttem, hogy túl becsületes vagyok és hogy nem tudom, hogy kell kulturáltan elfogyasztani a lágytojást

- szereztem egy kis kezdetleges meghűlést, egy zúzódást a fejemen, ki tudja, honnan, több kisebb sérülést, egy merev nyakat és egy olyan fájós hátat, amely több masszőrnek is komoly fejtörést okozna.

 

Tanulni természetesen nem tanultam, és csak a jószerencse mentett meg attól, hogy a mai napot, két nap alig alvás után egy előadással nyissam a stakeholder theoryról. Hiszek a jószerencsémben, ahogy hiszek a Kávé és Tea Istenében is (nem a német kávééban, persze, jesszus, az maga a pokol), és hiszek a Doktorban is, persze.

Ahogy a Doktor rajong a kis boltocskákért, úgy rajongok én a kis, sínek melletti automatácskákért. Nagyobb pályaudvaroknál minden sín mellett van, és ne tudjátok meg, hányszor mentettek már ezek meg az éhhaláltól. Vannak benne szokványos dolgok: csokikák, Ritter Sport dögivel, de nem ezek azok, amelyek engem lázba hoznak, hanem azok, amelyek direkt az éhező utazóknak lettek kitalálva: kicsi, pizzakrémes táskácskák minden formában, valami Puk's nevezetű, csokis sütitallér, amelyben teljesen elszórva található meg a krém (nyilván nem szándékosan, de szeretem a meglepetéseket), és az az apacuka ízű almássüti, amely annyira édes, hogy szinte kiált mellé egy jó kis erős, fekete kávé (továbbra sem értem, minek a kávét elrontani cukorral). Imádom őket, úgy válogatok ott, mint a gyerekek a játékboltban. Két vonat között, öt másodperc alatt dobálom be a centeket, és egy kicsit a mennyországban vagyok. A másik meg, hogy irdatlanul olcsók. Be kéne ezeket vezetni Magyarországon is.

A legújabb tárgy pedig, amelyre mindennél jobban vágyom, jelenleg ez:

Meg kell, hogy szerezzelek, drágaszág.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 4.

» Heti gogoyoko: Tilbury
2012. máj. 4. 7:00 | írta: Glósóli | gogoyoko | csak a vésők cincogása

A Tilbury Izland legújabb durranása: Exorcise nevű albumuk az első, de már ez is elég volt ahhoz, hogy minden szem rájuk szegeződjön. Nem hiába vártunk a Tendreloin után valami fantasztikusat. Nem hibátlan album ez, de valami olyan, amilyet izlandi előadótól még nem hallottunk: finom, retroérzésvilágú szintetizátorfutamok karolnak bele egy sajátosan izlandi ízű indie folkba. Nem a Sykur erőltetett elektronikája ez, nem az FM Belfast féktelen boldogsága. Valami más, valami igen érdekes. Þormóður Dagsson hangja pedig elképesztően jó, elképesztően illik mindehhez. Hol rejtőzött ez a srác eddig? Hol rejtőztek ezek eddig?

És köszönöm ezt a számot külön. Valamit nagyon eltalált most bennem:

Pfű, hosszabban kéne róluk írni, de alig találok róluk információt.

-.-.-.-.-.-.-

mégis írtam róluk hosszabban. Cikk itt, katt.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. máj. 1.

» Forgatjuk
2012. máj. 1. 19:59 | írta: Glósóli | élőkép | 2 komment

Életem első május elsejéje, amelyet élveztem, amelynek értelme volt. Nem dzsesszbalettesen, focipályán sörözősen, virslizősen, nem kislányosan szép ruhában, bár virsli és volt, sör is, ruha is. Tudjátok, hogy magukkal ragadnak a hagyományok, legyen szó, húsvéti körmenetekről, agyagedényekről, vagy istenekről, és ennek a majálisozásnak is van egy bája, nem tagadom. Valami régi ez is, ami itt ragadt, ki tudja, hogy, és van benne valami megható, mégsem mozgatott meg engem soha. Ez, ez a mai annál inkább: félálomban dölöngélni végig a hajnalt alvó utcákon át. Miért olyan kényelmes az uniformis, nem is értem, megszűnik lassan a téged a többiektől elválasztó határ, beleveszel valami törékeny egységbe. Csak a tested a sajátod, az ujjaidat még te mozgatod, de az agyad már abban gondolkodik, mit csinálunk, mit csináljunk mi, nem abban, hogy mitévő legyek én. Hová megyek.

Hajnalban ébreszteni a falut. Szép szokás, kis településeken általános, ezt csinálták nagyapáink, dédapáink, előttük is mindenki. Május elsején. Bányásznapon. Forgatjuk tovább a hagyomány kerekeit.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Zene estére
2012. máj. 1. 19:47 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

Mondd utánam: "I won't let love disrupt, corrupt or interrupt me".

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. ápr. 30.

» Kis esti mese
2012. ápr. 30. 23:15 | írta: Glósóli | 3 komment

Szörnyű nap? Rossz kedv? Fáradt vagy, de elaludni nem tudsz? Benedict Cumberbatch ma mesét mesél neked szuperszexi hangján.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» Tumblr
2012. ápr. 30. 20:55 | írta: Glósóli | 2 komment

A tumblr-t épp arra használom, amire való: arra, hogy összegyűjtsem azt a rengeteg képet, idézetet, amely így vagy úgy, rám akad ebben a rémisztően nagy, ragacsos hálóban. Ez nem a kreativitás terepe, vagyis nem a saját kreativitásodé, mások gondolatcsíráit kapargatod itt össze egyetlen, színpompás szemétdombbá, mert ennyi a célom, létrehozni itt az én saját kis szemétdombomat, villogó üvegdarabokkal és szerpentinnel. Valahol mindegyik darab itt én vagyok, valahogy minden összeáll, és ha végigpörgetem ezt a néhány oldalt, mindig jobb kedvre derülök. Kényelmes nekem itt, ismerősek az arcok, visszaköszönnek az érzések, az önállóskodás nem tumblr-re való. Az csak arra való, hogy máséból megoszd azt, ami sajátod. A többit egy rendes, régimódi blogra hagyom, épp erre, itt, amit olvasol.

KATT

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2012. ápr. 29.

» Hangulat eltalálva (no. 4512)
2012. ápr. 29. 9:48 | írta: Glósóli | Hangulat eltalálva | csak a vésők cincogása

/ Aëla Labbé: Untitled/

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
» "Change the weather, change your luck, and then he'll teach ya how to...find yourself "
2012. ápr. 29. 9:29 | írta: Glósóli | csak a vésők cincogása

Bár azt mondhatnám, azért nem írtam ennyi ideig, mert szuperelfoglalt voltam, vagy, hogy szuperfontos és szuperérdekes dolgok történtek velem, de ez a blog nem arra való, hogy hazudjak. Az igazság az, hogy a laptopom úgy döntött, megszakítja velem a kapcsolatokat, egy hétig külön éltünk, de végül sikerült őt meggyőznöm, hogy költözzön haza. Néha fizikai fájdalmat éltem át csak azért, mert nem írhattam le ide néhány, akkor fontosnak ítélt dolgot. Most már nem is emlékszem rá, tulajdonképpen mit akartam.

-.-.-.-.-

De igen, például azt, mennyire rajongom Dr. Varga Istvánért. Olyan ez a pasi nekem, mint valami rocksztár, és komolyan, olyan izgatott leszek a polgári  perjog előadásai előtt, mint például az Ólafur Arnalds  koncert előtt voltam, és olyan csodás valamiként tisztelem, mint Benedict Cumberbatch-et. Persze ezt úgy kell érteni, hogy nagyon bírom őt - távolról. Közelről inkább nem találkoznék vele (értsd: mondjuk vizsgán), nehogy elrontsa a varázst.

Akinek csak eddig fenti érzéseimet elmeséltem, az mind kiröhögött vagy iszonyodott picit.

-.-.-.-

Semmi motivációm nincs mostanában, hogy érdekes dolgokba fogjak. itt kezdődhet a vég. Aki megtalálta a lelkesedésemet, kérem, hozza vissza.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!
Régebbiek | Végére »